Kiropraktika. Gerincpanaszok szelíd gyógymódja kiropraktika, gerincpanaszok, gerincbetegségek Ideál - Reforméletmód magazin    Celsus Kft. A mozgásszervi panaszok népbetegségnek számítanak. Ugyanis amit nem látunk a tükörben, nem is figyelünk rá, csak amikor a tünetek és a fájdalom már jelentkezik. A kiropraktika a gerincbetegségek szelíd gyógymódja, maga a szó a görög nyelvből származik, a cheiro, kéz és a praxis, azaz praktizálni szavak összetételéből. A vizsgálat és a kezelés ugyanis kézzel, illetve az ujjakkal történik. Ennek során a gerinc mentén mindkét oldalon mérjük a hőmérsékletet, miközben nagyobb hőmérséklet-eltéréseket keresünk. Ez az idegrendszer túl- vagy alulműködését mutatja a mért pontokon. A palpáció, azaz tapintásos vizsgálat az ujjakkal a bőrfelületen történik. Ebből kiderül, milyen fázisban van a probléma: akut fázisban lévő panaszoknál nedvesebb, idült fázisban szárazabb a tapintat. Időnként ödéma is tapintható a csigolyák tövizsnyúlványánál. Ezek az apró jelek általában sokkal korábban felfedezhetők, mint ahogy a tünetek jelentkeznek. Az ilyen kisízületi blokkok évtizedeken át tünetmentesek lehetnek, vagy csak időnként egy kicsit fájnak, ám alattomosan rombolnak, mert ízületi kopást okoznak. Amikor már panaszok mutatkoznak, és röntgenfelvétel készül, rádöbbenünk, hogy mennyire rossz állapotban van a gerincünk. Többnyire nem értjük, miért, hogy és mikor alakult ki a baj. Ezért érdemes megelőzés szempontjából is vizsgáltatni és kezeltetni magunkat. ideál: Honnan lehet tudni, melyik csigolyáról van szó, és merrefelé kell igazítani? A sokéves képzésnek köszönhetően meg tudjuk különböztetni a jól működő csigolyák mozgását a helytelentől. Ez mindenkinél változik, ezért nem máshoz viszonyítjuk a kisízületi (vagy más ízületi) mozgásokat, hanem a páciens saját, még jól működő ízületeihez, pl. a jobb oldalit a bal oldalihoz. A vizsgálatnál jó támpont a hason fekvéskor jól látható lábhosszeltérés is, mely arra utal, hogy általában a medencénél, a keresztcsontnál valami elmozdult, de a nyaki csigolyáknál is lehetnek változások, melyek fejforgatáskor látszólagos eltérést mutatnak a lábhosszban. Fontos például, hogy a korrekciót elvégezzük, mielőtt sarokemelőkön kezdenénk gondolkozni, mert nem anatómiailag rövidebb a láb, hanem biomechanikai vagy funkcionális eltérésről van szó. Egy rosszul behelyezett betét tehát inkább káros ilyen esetben a gerincnek. A röntgenfelvételeket, a jó megfigyelhetőség miatt, nagyon pontosan - állva - szoktuk elkészítetni, hogy a terhelést meg lehessen rajta figyelni. ideál: Hogyan történik a kezelés? A kezelés, és hogy a gerinc melyik részét kezeljük, a választott technikától függ, de általában kézzel történik (az utóbbi években fejlődtek ki műszeres módszerek is), és egy gyors, rövid, erőteljes, de egyáltalán nem fájdalmas mozdulatból áll. A nyaki gerinchez ülve, hanyatt fekve, hason fekve férhetünk hozzá. A medence és a lumbális (lágyéki) rész kezelésénél a beteg sokszor hason vagy oldalt fekszik, vagy egy speciális "knee-chest", térdelő kezelőágyon ül. A technika, és nem az erő dönt a kezelésben, s a kiropraktikában ez nagyon kifinomul: rövid erőkart, a gerincnél a csigolyák haránt- és tövisnyúlványait használjuk hozzá, hogy elkerüljük a túlzott rotációt (csavarást) - főleg a nyaki gerincnél. A medencénél bizonyos pontokat használunk az iliosacralis (keresztcsont és medencecsont közti szakasz) ízületek kimozdítására. ideál: Hányféle technika létezik? Több mint 100 különböző technikát tartanak számon. Foglalkoznak például az egész gerinccel ám (Gonstead), van aki csak a nyak felső két csigolyáját (Toggle recoil), vagy pedig a keresztcsontot és a koponyát tartja fontosnak (SOT-sacral occipital technique). A lényeg, hogy meg kell találni a szubluxált (elmozdult) csigolyákat, és ezeket kell helyre igazítani, ezáltal felszabadul az idegrendszer. ideál: Mitől függ a kezelés sikere? Sokban függ attól, hogy a páciens mennyire tud ellazulni. Feszes izmoknál lényeges a gyorsaság és a technika, hogy az izmok ne fogják vissza az ízületeket. A rövid mozdulatok biztonságossá teszik a kezelést. A test befogadóképessége nagyon fontos, ne felejtsük el, hogy nemcsak az izmokkal, szalagokkal és ízületekkel, hanem az idegrendszerrel dolgozunk, ezért óvatosan kell végezni a kezelést. Nem szabad egyszerre túl sok csigolyát megmozgatni, mert lehet, hogy pont az ellentétét érjük el annak, amit akarunk. A nyaki és háti gerincből, illetve az ágyéki részről kilépő idegek a szimpatikus idegrendszerhez tartoznak, míg a keresztcsonti szakaszból eredők a paraszimpatikushoz. Érdemes hát e két szakaszt mindig külön kezelni. ideál: Nem veszélyesek ezek a kezelések? Minden kezelésben van rizikó, azért végezzük a vizsgálatokat és a részletes kórfelvételt, hogy minél biztonságosabban alkalmazhassuk a kezelést. A terápia során kialakulhat helyi érzékenység, másnapra izomláz, merevség a mechanika és struktúra változása miatt. Ezek azonban általában 24 órán belül el is múlnak. A nyaki gerinc kezelésénél kell a legnagyobb óvatossággal eljárni az arteria vertebralis (a nyak első 6 csigolyája mentén) lefutása miatt. Komolyabb artériás sérülés keletkezésének veszélye egyes kutatási eredmények szerint 1:400 000, mások szerint vagy 1:8.06 millióhoz. Mégis nagyon fontos, hogy szakemberek végezzék a kezelést, és ehhez csak a diplomás kiropraktőröknek és a manuálterapeutáknak van megfelelő képesítésük. A rizikó és a kontraindikáció korai felismerése, a megfelelő technika kiválasztása életmentő lehet. ESETEK ideál: Említene néhány érdekes esetet? Elsőnek egy gerincsérves páciensemet említeném. A kezelések hatására sérve teljesen eltűnt, ennek a magyarázata abban rejlik, hogy a test mindig gyógyulásra törekszik, és a kiropraktika éppen ebben segíti. A test gyógyító ereje eredményeképpen ez a sérv a kezelések során megszűnt, és ezt MRI vizsgálattal (speciális röntgenfelvételek) bizonyítani is tudtuk. Volt egy hölgy, aki már 2 éve képtelen volt a bal karját megemelni, és a nyaki gerinc kezelése által teljesen rendbe jött. Karjával semmi baj nem volt, csak a beidegzéssel. Sokaknak a hosszú évek óta tartó derékfájdalma egy pár kezeléstől rendbe jön, számukra csodával határos, de igazából a gyógyuló lehetőség mindig is bennük volt, csak valami gátolta, és ezt távolítja el a kiropraktikai kezelés. A nyaki sérvektől szenvedők panaszai az éjjeli vagy akár nappali kéz- kar zsibbadása szintén helyre hozható, karbantartható. Itt is az ideg nyomása miatt állnak fenn a panaszok, melyek, ha a működés javul, csökkenek vagy eltűnnek. Nem ritkán a kezelés hatására menstruációs panaszok szűntek meg. Van, aki látása vagy hallása javulását tapasztalta. Másoknál a rendszeres fejfájás, migrén szűnt meg tartósan. A gerincferdülésnél (scoliosis) nem mindig sikerül csökkenteni a görbület fokát, de a tovább romlást meg lehet akadályozni, és a működés feltétlenül javítható. Ez esetben nagyon fontos a pontosan elvégzett álló röntgenfelvétel, melyet a kiropraktika speciálisan értékel. Mint sok minden másnál, a korai diagnózis növeli a pozitív eredményt. ideál: Miért fontos a szűrés? A rendellenességeket jobb minél előbb felfedezni akkor, amikor még lehet rajtuk segíteni. A torzító statikai terhelés már az iskolában elkezdődhet, például a táska egyoldalú terhelésével, ezért javasolt a jó hátitáska, és a két vállon hordás. Nehéz szülésnél is kialakulhatnak a babánál problémák, például az erős húzás miatt a csecsemő nyaki gerince sérülhet, ezért fontos lehet már ilyenkor megvizsgálni a kicsit. 18 éves kor felett már egyre nehezebb változtatni a struktúrán. Sokat tehet a szülő, a testnevelőtanár, aki a gyerek mozgását gyakran figyeli. A korai felfedezéssel meszesedési folyamatokat, fájdalmakat, és később kialakuló problémákat és betegségeket lehet megelőzni. ideál: Hány kezelés szükséges a panaszok megszűnéséhez? Ezt mindig egyénileg lehet csak eldönteni. A panasztól, fennállásának időtartamától, az életkortól, testsúlytól, életmódtól, és a táplálkozástól függ. Ráadásul mindenki másképp reagál a kezelésre. Egy piramishoz lehet hasonlítani a kezelések sorát, ahol a piramis alján indulunk, és ha az építőkövek a panaszok, ezeknek csökkenésével csökken a kezelések száma és sűrűsége. Valakinél az első kezelés is látványos javulást hoz, de van, akinél csak a 10. után jön a várt változás. Kezelni lehet naponta (akár többször is) vagy kétnaponta, de eleinte általában heti 2-3 alkalom a javasolt. Megelőzés szempontjából azt szoktam javasolni, hogy évi 4-6 alkalommal érdemes gerincünket megnézetni, ha emellett az ember rendszeresen, heti 2-3 alkalommal edzést végez. Aki nem mozog rendszeresen, esetleg ülő, egy helyben álló munkát végez, annak érdemes gyakrabban szakemberhez fordulnia. - Mit javasol kiegészítésül betegeinek? Nagyon fontos a mozgás. Harmincéves kortól általában a legtöbben kevesebbet mozognak. Azok a hetven éven felüliek, akik rendszeresen sportolnak, sokkal egészségesebbek minden téren. A fiatal korban kezdődő meszesedést mozgással megelőzhetjük. A sokszor ijesztő recsegés az ízületben nem feltétlenül jelent meszesedést, hanem az ízületi működés kísérője, akkor hallható, amikor a levegőbuborékok kinyomódnak. A meszesedés jele inkább az, amikor például autóvezetés közben már nem tudunk olyan könnyedén hátra fordulni, mint azelőtt, inkább a tükröket használjuk, vagyis a mozgás terjedelme csökken. ideál: Milyen életmódbeli tanácsokat adna még? Fontos a táplálkozás. A méreganyagok, a salakanyagok, ezenkívül a mindennapi stressz is ízületi blokkokat, izomgörcsöket okoz. Úgy gondolom, minden sport jó, ha jól működő ízületekkel végzik, de az úszás, biciklizés, séta (testsúlytól függően) nagyon jót tesz a gerinc- és medenceízűleteknek. Fontos, hogy szívesen csináljuk azt a sportot, amit választunk. És ehhez alakítjuk a kezelés sűrűségét. Ha azt érezzük, minden edzés után fáj valami, akkor nem jól végeztük a gyakorlatokat, vagy nem jól működik valami. A bemelegítés, az izomzat nyújtása minden sportolás előtt nagyon fontos (legalább 10 perc), és befejezésül is javasolt nyújtás (15-20 perc). Minél merevebb az ember, ez annál fontosabb. Divatos például a fallabda, "menedzsersportnak" is nevezik. Sok ülés után merev ízületekkel mennek egy órát játszani, mert nincs több idő, így könnyen sportsérüléseket szenvednek. Az egyes sportágakat érdemes váltogatni. ideál: Végezetül hadd tegyek fel egy sokakban felmerülő kérdést! Mi a különbség a kiropraktőr és a csontkovács között? A rövid válasz talán az lenne, hogy az 5 év egyetem. A kiropraktika több mint 100 éves tudományos alapon nyugszik, amihez az idegrendszer és a csontos struktúra működését veszik alapul. Ehhez nagyon erős saját filozófia is társul, mely szerint a test minden betegségből képes meggyógyulni, emlékezzünk, nem az orvos gyógyít, hanem a test gyógyul, ha ezt a folyamatot nem gátolja semmi. Ez a gát az ízületek esetén a subluxatio. A csontkovácsolás években számolva sokkal megelőzi a kiropraktikát, több mint 4000 évvel ezelőtt a Távol-Keleten, Kínában már beszámoltak mechanikai módszerek alkalmazásáról, ezek terjedtek el később felénk. De soha nem fejlődött orvostudománnyá, és a mai napig is nagyon durva, sokszor igen veszélyes módszereket alkalmaznak. Nem igazításra vagy korrigálásra törekszik (mint a kiropraktikában), hanem manipulációra. Hazánkban is ezek a többé-kevésbé fejlett módszerek terjedtek el (orosz, cseh, távol-keleti stb.), és sajnos helytelen használatuk, és a módszerek hasonlósága miatt rossz hírnevet adnak ennek a szakterületnek. Valóban kevesen tudják, az orvosokat is beleértve, hogy ténylegesen milyen tudással rendelkezik a képzett kiropraktőr. Pedig a különbség igen nagy... Köszönöm a beszélgetést! TÖRTÉNETE A kiropraktika története 1895-ben kezdődött Amerikában (Davenport, Iowa), megalapítója a kanadai születésű Daniel David Palmer, aki mágnessel gyógyított, de jártas volt az élettanban és az anatómiában is. Egyik betegének sikertelen gyógyítása során részletesebb kikérdezés után kiderült, hogy 17 évvel azelőtt egy rossz mozdulat során gerincében egy roppanást érzett, és ekkor veszítette el a hallását. Palmer megvizsgálta gerincét és észrevette, hogy egy gerinccsigolya elmozdult a helyéről, s a beteg beleegyezésével helyreigazította. A férfinek bizonyos idő után visszatért a hallása, így fedezte fel, hogy a struktúrának milyen befolyása lehet más szervek működésére. Módszerét saját maga és később fia, B. J. Palmer és követői továbbfejlesztették, és a róla elnevezett, ma már egyetemi státusszal működő kiropraktőregyetem (Palmer College of Chiropracic) 1897 óta működik. FŐSZEREPLŐ AZ IDEGRENDSZER Dr. Kálbori Zsolt, a Biovital Egészség és Wellnessközpont fiatal munkatársa is ennek a gyógymódnak a híve. Budapesten született, Svédországban nőtt fel, és Amerikában, a Palmer Egyetemen végzett. Két és fél éve dolgozik Magyarországon. A kiropraktikáról és a gerincpanaszok kezelési módszereiről, kezelési tapasztalatairól beszélgettünk. ideál: Milyen a Magyarországon szinte ismeretlen kiropraktőrképzés? Ötéves orvosi képzéssel jár ez, és 90%-ban megegyezik a hagyományos orvosi egyetem tantárgyaival, abban különbözik, hogy nem oktatnak farmakológiát és sebészetet, ezt a speciális kezelési technikák és egyedülálló, mélyreható filozófia helyettesítik. ideál: Miért kezdte a praxisát itthon? Kalandvágyból és azért, mert már egyetem előtt az volt az elképzelésem, hogy haza akarok jönni. Az egyetemen szerencsére támogatták ezt az elképzelésemet ösztöndíjjal, mint első magyar tanulót. Az egyetem ezzel a módszerrel kívánja a szakmát világszerte népszerűsíteni. A TEST GYÓGYUL ideál: Térjünk vissza a kiropraktika filozófiájára. Mit jelent ez? A kiropraktika szerint, amikor a csigolyák elmozdulnak a helyes pozícióból, nyomást gyakorolnak a kilépő ideggyökökre. Ez a nyomás a bőrfelületen általában hőmérsékletváltozásként tapintható. Felfogásunk szerint nem a kezelőorvos gyógyít, hanem a test gyógyul, és csak akkor képes erre, ha az idegrendszer 100%-osan működik, azaz nem zavarja működésükben az idegeket semmi. Anatómiai felépítésünk alapján zavarok leggyakrabban a gerinc mentén jelentkeznek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tünetek feltétlenül a gerincnél fognak először mutatkozni, sőt leggyakrabban ott csak hónapokkal vagy évekkel később alakulnak ki. A kiropraktika nem a tünetekkel, hanem az okokkal foglalkozik, ezek viszont nagyon sokszor a gerinc mentén találhatók. Ezt már Hippokratész, az orvostudomány atyja is megállapította korai írásaiban: "sok betegség eredete a gerinc". A fejfájás, migrén, szédülés egy része is a nyaki gerincből ered. Ám ilyenkor is fontosak az általános diagnosztikai módszerek (röntgen, MRI, CT, vérvizsgálat stb.), hogy a komolyabb károsodást, daganatot vagy egyes kórokozókat kizárjuk. Sokszor azonban nem található semmilyen kóros elváltozás, a tünetek mégis fennállnak. Ekkor felvetődik, hogy valószínűleg a gerincből erednek. ideál: Milyen tünetekkel keresik meg a betegek? Legtöbben derék és nyaki panaszok, s az innen kisugárzó fájdalmak vagy végtagok (kéz, láb, váll) zsibbadása miatt. Gerincsérv miatt is nagyon gyakran fordulnak hozzám, hogy elkerülhessék a műtétet. Gyakran sokszor a sok-sok éven át rosszul működő kisízületeknek (akár fiataloknál is) köszönhető, hogy kialakult a sérv. ideál: Hogyan szokta megvizsgálni és kikérdezni a betegeket? Hasonlóan az orvosi kórfelvételhez, időnként mélyebbre menő kérdéseket teszek fel, a mozgásszervi panaszok iránt, akár gyerekkorra visszamenőleg. Ezekkel a kérdésekkel derítjük fel, volt-e valami sérülés, esés, baleset. Ezekkel, vagy a hibás tartás miatti statikai túlterheléstől is keletkezhetnek kisízületi blokkok (subluxatiok), amelyek röntgenfelvétellel nem mutathatók ki, csak tapintással derül fény rájuk. Az anamnézist követik a tünetekhez kapcsolódó speciális neurológiai és ortopédiai vizsgálatok, aktív és passzív mozgások, melyek szubjektív/objektív tünetekről árulkodnak. Majd a kiropraktika egyedi műszeres (nervo-scope) és kitapintásos (palpációs) vizsgálata következik. forrás