KOM OMBO - SZOBEK TEMPLOMA

Asszuántól északra (kb.50km) található Kom Ombo kis városa, melynek csodálatos éke a Szobek templom.

 Szobek, a krokodil isten. Elsődlegesen a termékenység istene volt. Magát, a Kom Ombo-i templomot, a tudást őrző papok a dualitás megismerésének szentelték. A templom méretei még ma is lenyűgözőek, pedig ép fala már nem igen maradt. A templom területén megtekinthetjük két szent krokodil mumifikált testét. Ottjártunkkor rajtunk kívül nem volt egyetlen turista sem, így nyugodtan bejárhattuk az egész templomot, felmászhattunk a kövekre, és élvezhettük a templom energiáit.

M.Drunvalo írása szerint ebben a templomban a neofitáknak érdekes avatási szertartáson kellett átesniük. Egy lejáraton (amit nem találtunk meg, csak sejtésünk van hol lehetett) egy föld felszín alatti medencébe kellett alámerülni. A cél a feljárat megtalálása volt. Azt azonban nem tudták a neofiták, hogy a medencében krokodilokkal fognak találkozni. Mint minden avatási szertartás, ez is a félelmek legyőzéséről szólt. ...

A templom csodálatos környezetben van a Nílus partján. Íme néhány kép:

fent: étterem a templomból, mellette: templom az étterem mellől

lent: képek a templomból

a harmadik kép érdekessége, hogy orvosi kellékeket ábrázol, ollót, szikét stb.

a következő képen van az a hely (szerintünk) ahol a neofiták avatása történhetett a föld alatt:

 sajnos nem lehet lemenni, mindenhol rácsok vannak, valamiért mégis folyton itt köröztünk :) meg is lett az eredménye. Abydos nekem hozott fel reinkarnációs képeket, Kom Ombo pedig a párom édesanyjának ... 

Már itthon voltunk, beszélgettünk, amikor a képsor beindult ... A párom anyukája vékonyka férfi testben látta magát. Egy lépcsőn ment lefelé. Egészen sokáig elnézegette a lábán lévő sarut. A lépcső valami vízzel telt terembe vezetett, a víz szintje nem lepte el, a sötétben igyekezett egyre beljebb haladni. Egyszer csak azt érezte valami úszik mellette, szinte kővé dermedt a félelemtől. Ekkor kezdett emelkedni a vízszint és egy vízalatti oldalfolyosóról valami állatfej vicsorgott rá - szobor lehetett. Annyira megijedt, hogy el kezdett levegő után kapkodni - közben nálunk, itthon is köhögési roham jött rá... az ottani fuldoklását meghallották a föld felszínén és két kéz elkapta, kirángatta - egy homokos fövenyen tért észhez. Nagyon félt... a hátán feküdt, a mellkasát egy férfi szorította le, a lábával. A férfi felé magasodott,mindkét lábszára csupasz volt, fején és mellén valamiféle fémszerű volt. A párom anyukája szerint római katona lehetett... Egy ideig fél lábával a mellkasára nehezdett, majd magasra emelt valami dárdafélét és egyenesen a torkába döfte... a torkából pedig emberfeletti indulattal a szíve felé húzta az éles fegyvert, felszakítva így a légcsövét, a mellkasát...

a képsor leállt, a köhögés megszűnt... nos, nem valószínű hogy ez az élete az mítikus avatások idején játszódhatott.. de így is nagy hatással volt rá :)

Kom Ombo városát ma is lakják, íme néhány felvétel az érdeklődő, vagy éppen ránk sem hederítő helybéliekről: